Advent 2. vasárnapja

Aranyosi Ervin: Adventi várakozás

De jól jönne egy igazi szeretet-karácsony,

hol gyertya fénye ragyoghatna az egész családon!

A szívünk együtt ünnepelne, egyformán dobogna,

visszatérne a remény, s hinnénk még szebb napokban!

De jó lenne ha újra mind, közösen ünnepelnénk,

megszépülne az életünk, s új élményekre lelnénk,

ha megtanulnánk örömöt és boldogságot adni,

ha szeretettel akarnánk jó emberek maradni!

 

Bárcsak jönne egy igazi szeretet-karácsony!

Bár ne lenne a boldogság csak dédelgetett álom!

Bár megláthatnánk egymásban a bennünk élő szépet,

s együtt járnánk a jó utat, mit úgy hívnak, hogy élet!

Bárcsak hinnénk magunkban is, s a jót is észrevennénk,

s a közös hétköznapokat, szép szóval szebbé tennénk!

Bárcsak juthatna ölelés, és szív melengetések,

bárcsak eltudnám mondani mindazt, amit csak érzek!

 

Jó lenne már egy igazi szeretet-karácsony,

ha kitehetném szívemet, hogy Isten fia lásson!

Minden ember Isten fia, vagy éppen Isten lánya,

bár értenéd, egyek vagyunk, ez az élet talánya!

Jó lenne hát teremteni, egy szebb, egy jobb világot,

szeretettel megtölteni, de nem csak a karácsonyt,

élőn élni jobb életet, a közös úton járva,

felemelni a szíveket, ne legyen köztünk árva!

 

De jó lenne, ha eljönne egy szeretet-karácsony,

ha béke lenne, s szeretet szerte a világon!

Bár szép szóval gyógyítanánk a beteg testet, lelket,

az ölelés, a szívjóság, csak az, mi felemelhet!

De jó lenne – várom nagyon – a szeretet-karácsonyt,

a szíveket simogató, szép szót, a tiszta bársonyt!

Mely álmot ad, reményt, hitet, egy élhető világot,

mely boldogít, s beteljesít egy közös, élő álmot!

 

Advent 2. vasárnapján jó volt mindannyiunknak megtapasztalni és elhinni, hogy igen is van remény egy igazi szeretet-karácsonyra. „Jó lenne már teremteni, egy szebb, egy jobb világot, szeretettel megtölteni, de nem csak a karácsonyt!” – írja Aranyosi Ervin. A mai vasárnapon szereplő gyermekeket, a Szent László Katolikus Általános Iskola elsős tanulóit látva és hallva valamennyien elhittük, hogy jó úton vagyunk. Szemükben láthattuk a ragyogást, a csillogást, a várakozás örömét. Milyen jó nekünk keresztényeknek, hogy nem csak belecsöppenünk a karácsonyba, van lehetőségünk a felkészülésre. Együtt ülhetjük körbe családunk körében otthonunkban az adventi koszorút, s a vasárnapi ebéd előtt meggyújthatunk rajta 1-1 gyertyát.

Seregi Teréz írta egyszer: „A mi családunkban már jóval előtte megkezdődik a készülődés. Advent első vasárnapjára karácsonyi díszbe öltöztetjük a lakást. Világító csillagfüzér lóg az ablakokban, kint vannak a karácsonyi mécsestartók. Az adventi gyertya meggyújtását szertartás előzi meg. Elkészítjük a habos kávét, Kisfiamnak a kakaót. Meggyújtjuk a világító díszeket, gyertyákat, mécseseket. Körbeüljük az adventi koszorút, meggyújtjuk, beszélgetünk.”

Legyen része benne mindannyiunknak, hogy megtapasztaljuk ezt a meghitt várakozást akár egy habos kakaó mellett, szeretetben, családunk körében.

Áldott ünnepvárást!

  1. december 04.

 

Koszta Mariann