„Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37) Erre gondoltunk a Kisvárdai Fokoláre Lelkiségi  Csoport tagjai, amikor elhatároztuk, hogy ebben az évben is  - már hetedik éve – ismét meglátogatjuk a Kisvárdai Hajléktalanok Átmeneti Szállásának lakóit. Karácsony előtt, mint mindenki, mi is az ünnepre készülünk. Takarítás, bevásárlás, ajándékok csomagolása. Közben azokra is kell gondolni, akik nem tudnak a családjukkal, saját házukban ünnepelni. Hogy miért? Mert nincs nekik! Ezért fáradságot félre téve, ismét felkészültünk a látogatásra.

December 23-án bátor lélekkel, sok szeretettel és finomsággal felkerestük a szállót. Csoportunkat elkísérte Földes Gábor káplán atya is. Galambos Géza csoportunk vezetője köszöntötte a lakókat, majd felolvasta a decemberi életigét, melyből néhány sort szeretnék idézni. „Időről időre mindannyiunknak szembe kell néznünk nehéz, fájdalmas helyzetekkel, mind személyes életünkben, mind kapcsolatainkban. Sokszor teljesen tehetetlenek vagyunk, mert ragaszkodásokat fedezünk fel magunkban a dolgokhoz vagy emberekhez, és szeretnénk megszabadulni tőlük, ám érezzük, hogy gúzsba kötnek. Gyakran a közönyösség és az egoizmus falaiba ütközünk, vagy olyan események történnek, amelyek mintha meghaladnák az erőnket, ezért inkább feladjuk a harcot. Az ilyen pillanatokban jöhet segítségünkre ez az életige.”  Bíztató szavak ezek a nehéz helyzetben élő emberek számára. Közösen imádkoztunk, karácsonyi énekeket énekeltünk, majd elfogyasztottuk a finom vacsorát. Közben a régi karácsonyokról beszélgettünk, amikor még volt család, szülők, akik már elmentek közülünk, feleség, gyermekek, akikkel évek óta nem találkoztak. Ezen a délutánon talán sikerült örömet hozni a hajléktalanok életébe, és példát mutatni arról, hogy jobb szükséget szenvednünk és Krisztussal lennünk, mintsem a világ összes gazdagságát birtokolni a Vele való egység nélkül.

A Fokoláre Lelkiségi Csoport tagjai

[ képek... ]