Kalandos és Kreatív lelkinap az élménypedagógia jegyében
Böjte Csaba a Kisvárdai Római Katolikus templomban

2018. március 4.

2018. március 4. – Nagyböjt 3. vasárnapja

Abban az időben, mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!”

Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”

A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az írásnak és Jézus szavainak. És amíg (Jézus) a Húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék előtte az emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben.

Jn 2,13-25

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes nagyböjt 3. vasárnapján egyházközségünkbe látogatott, hogy híveinket nagyböjti gondolataival gazdagítsa, táplálja és erősítse.

„A mai evangélium valóban előkészít a nagyböjti időszakra. Jézus tudta mi lakik az emberek szívében, de vajon én tudom –e, mi lakik bennem? Mindnyájunkat megkereszteltek, Isten választott temploma lettünk, szentélye. Nagyböjt csendjében fontos, hogy elcsöndesedjünk, magunkba forduljunk, elgondolkodjunk, bennem milyen vágy, milyen gondolat, milyen ösztön, mik vezetnek engem? Mi lakik az ember szívében?

Ha igazán szembe nézünk önmagunkkal, rájövünk, hogy nekünk is nagytakarítást kell magunkban végezni, a szívünkben, és ez lenne a jó, hogy a bűnös vágyakat, a beteges gondolatokat, ösztönöket, félelmeket, minden szemetet takarítsunk ki a szívünkből.”

„Milyen jó lenne nagyböjtben tényleg nekünk is újjászületni. Ezért végzünk keresztutakat, ezért ül a plébános a gyóntatószékben. A mai világban a testünket is mindenféle kúráknak vetjük alá, méregtelenítünk, tisztító kúrákat veszünk, de a lelkünket is meg kell tisztítani. Nem elég a templomot kitakarítani, a templom attól lesz tiszta, ha felhangzik az Isten szava. A mi életünkben is úgy kell lennie, hogy bíztassuk Őt, hogy Jézus Krisztus szólaljon meg bennünk. Töltse be Ő az én testem templomát. Az Ő akarata, az Ő álma fakadjon fel az én szívemben.”

„Jézus építi a közösséget. Úgy gondolom, hogy ha hagyjuk, hogy Isten éljen bennünk, akkor körülöttünk közösség fog épülni. Jézus minket is hív, mint ahogy meghívta Fülöpöt, Zakeust és a többi tanítványokat is.”

„Merjük kinyújtani a testvéreink felé a kezünket. Bízzunk abban, hogy a szép szó, szeretet és a jóság meghozza a maga gyümölcsét. Az összes gazdagságom abból fakad, hogy mertem befogadni. Én, ha orvos lennék, a magyar nemzetnek egy szót írnék fel a receptre: gyermekáldás. Szerintem ez mindenre jó. Olyan, mint az orvosság: használat előtt felrázandó – lehetőleg evés előtt. Megfogom a derekát és feldobom, háromszor-négyszer, ki meddig bírja. A gyermek elkezd kacagni, átöleli a nyakamat és ad egy nagy puszit, szinte minden betegség és gond elszáll. És ami a legjobb: nincs mellékhatás. Én mindenkinek ajánlom, mert gyógyít.”

„A bűn, a széthúzás, a harag, gyűlölet, kapzsiság... minden, ami rossz, takarítsuk ki és hagyjuk, hogy Jézus Krisztus lakjék a szívünkben. A Miatyánkban azért imádkozunk, jöjjön el a te országlásod... Helyesen így fordíthatnánk: Jöjjön el az a nap, amikor a szívünkbe Urunk Jézus Krisztus uralkodik.

Én ebben a szentmisében azért imádkozom, hogy tudjunk összefogni, tudjunk egyek lenni közösségben és családjainkban – zárta gondolatait Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A szentmise végén Linzenbold József esperes, plébános atya megköszönte Csaba testvér nagyböjti gondolatait, Szeifried Zoltán „Csaba testvér egy árvával” c. (toll-karton) alkotásával. Az ajándékot Szeifried Zoltán festő-grafikus, személyesen adta át vendégünknek.

Borus Lászlóné

[ képek... ]

Ugrás az oldal tetejére