![]() 2025. február 7., péntek, Szent Richárd, Tódor, Rómeó napja van.
|
![]()
Húszéves a debrecen-nyíregyházi egyházmegyei Cursillo mozgalom
2018. március 4. Szolgálat. Érdekes és sokat mondó szó. A világ számára talán inkább szolgaságnak hangzik. De ez nem így van. Ebben a tettben sokkal több van, mint amit mi gondolnánk. Kisvárdán van egy kápolna, melyben egy gyönyörű Szűzanya szobor is van. Ehhez a kis kápolnához ebben az évben is ellátogattak a Máltai csoport tagjai, akik vendégül látták a Caritas csoport tagjait. Mindkét csoport tagjait segítőknek, de még inkább szolgálattevőknek nevezhetjük. Minden évben kérve Mária segítségét a munkájukra, s a világ minden szolgálattevőjéért imára gyűltünk össze. Én, ahogyan beléptem ebbe a kis kápolnába, az átimádkozott falak erejét is éreztem. Imádság közben rákérdeztem Istentől, hogy vajon Ő mit tudna üzenni. Egy Szentírási részt eszembe is juttatott, mely egyben a saját papi jelmondatom is. „Aki nekem szolgál, az engem kövessen, s ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is.” Jn12,26 [ képek... ]
Húszéves a debrecen-nyíregyházi egyházmegyei Cursillo mozgalom
2015. augusztus 31. A debrecen-nyíregyházi egyházmegyei Cursillo mozgalom tagjai hálaadó szentmisén vettek részt augusztus 29-én a máriapócsi kegytemplomban. A szentmisét Linzenbold József, az egyházmegyei Cursillo mozgalom lelkivezetője mutatta be a jelen lévő papok részvételével – tájékoztat az egyházmegye. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Cursillo 20 éves. De colores!
2015. július 27.
Elkezdődött a virágos, szép május
2015. május 1. Első napján, kellemes napsütés, kissé élénk szél fogadott bennünket a plébánia kertjében. Összejöttünk cursillosok, különböző generációk. Semmi rendkívüli, mindössze egy közös főzés együtt étkezés, egy nagy asztalnál. Beszélgetés... Megtapasztalni újra a találkozás örömét… Rácsodálkozni a másikban lévő kincsre... Örülni, a gyerekek vidámságának... Engedni, hogy egy kicsi baba lénye elvarázsoljon... Alkalmazkodni szeretetben... Élvezni a közösen főzött étel izét... Imádkozni egymásért és másokért… Tudatosítani egy-egy pillanatra, hogy mi köt össze bennünket.... Egy színes-pompás délutánnal indult a virágos, szép május. Linzenbold József
A mi cursillo-s csoportunk
2015. április 23.
Területi találkozó
2009. május 24. 2009. május 24.-én, vasárnap délután került sor Kisvárdán a területi ultreyára. Tekintettel arra, hogy ezen a környéken ez volt az első ilyen alkalom és sokan már jó néhány éve végezek Cursillot, megszervezésére nagy gondot fordítottunk: meghívókat készítettünk, a nagyobb közösségeket Linzenbold József atyával személyesen is felkerestük, Fényeslitkén Maga László atya vállalta a meghívók személyes kézbestését; kisebb közösségeink postán kaptak értesítést, és azok a testvéreink, akik Máriapócson végeztek Cursillót, szintén személyes meghívást kaptak. Kisvárdára érkezve, meglepődve tapasztaltam a helyi Cursillósok sürgését-forgását, amivel készültek a vendégek fogadására. És jöttek a vendégek: Újfehértóról Juhász Imre atya és Zsírosné Seres Judit a Grémium képviseletében, jöttek Ajakról 12-en, Fényeslitkéből 14-en, Kisvárdáról 15-en, Demecserből 5-en, Gégényből 7-en, de Mándok, Döge és Kékcse is képviseltette magát. József atya házigazdaként köszöntött bennünket, majd Juhász Imre plébános atya beszélt arról, hogyan kell cursillistaként megélnünk kereszténységünket, miként segíthetjük a plébániai munkát, hogyan segíthetjük környezetünket Krisztushoz közelebb. Színes, humoros előadásában kitért arra is, hogy mi minden veszélyezteti mindennapjainkban Jézushoz való közeledésünket. Beszédét egy gondolatébresztő kérdéssel zárta: Hogyan változott cursillónk óta a Krisztusban való elmélyülésünk? Imre atya előadása után Zsírosné Seres Judit ismertette a Cursilló jelenlegi helyzetét, történéseit országosan és egyházmegyei szinten. Beszélt a felépítéséről, felelőseiről és arról hogy milyen feladataink vannak a Cursilló érdekében. Rövid szünet után öt csoportban folytattuk a beszélgetést, itt mindenki lehetőséget kapott, hogy megossza gondolatait, hogy megismerjük egymás közösségeit, tanuljunk a jó gyakorlatból. Mindenkiben mélyen él a még a három napnak az élménye, a vágy a közösség iránt, esetleg a közösség hiánya miatti szomorúság. Azt hiszem, hogy sokunk nevében mondhatom, hogy jól sikerült találkozót élhettünk át ezen a délután. Szeretném megköszönni mindenkinek a közreműködését, az ötletét, süteményét, segítségét, azt, hogy jelenlétükkel megtisztelek bennünket, és bármit, amivel hozzájárult ennek a közös élménynek az átéléséhez. „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük." Mt 18,20 De Colores! Szakadáti Veronika Az örök negyedik nap Kisvárdai Ultreya, Urunk menybemenetelének napján Pünkösd előtt egy héttel 2009. május.24-én vasárnap ultreyára hívták a Kisvárda környékén élő cursillósokat. Linzenbold József kisvárdai esperes plébános atya, valamint Szalona Mihály kisvárdai cursillós csoport vezetője és Szakadati Veronika rektor nagy szeretettel köszöntöttek minden érkező vendéget. A jó szervezés eredményeként több mint hatvan férfi és nő foglalt helyet a közösségi házban. József atya, köszöntő szavaiban értékelte, és megköszönte, hogy ennyien is eleget tudtunk tenni a meghívásnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy azért vagyunk itt most, hogy közösen megéljük: „A tűz, amely bennünk van, ne hamvadjon el! ” A köszöntő szavak után, Juhász Imre újfehértói plébános atya előadása következett. Az előadás témája volt: „Urunk Menybemenetele napján az örök negyedik nap megéléséről.” Az atya beszélt arról hogyan valósíthatjuk meg a cursilló három napja után az élő Egyházba, egyházközösségekbe aktív tagként való bekapcsolódást. A cursilló napjai alatt ráébredünk, hogy Isten gyermekei vagyunk. Aki itt Jézussal találkozik, átértékeli a múltját. Ezt követően az örök negyedik napon nem tehetjük azt, mintha mi sem történt volna. Szent Pál szavait idézve: „Élek ugyan, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2, 20) Imre atya nagy szentjeink példaértékű életével támasztotta alá gondolatait. Hiszen Szent Ágoston, Remete Szent Antal életében is radikális változások történtek. Az örök negyedik nap intenzív megélése feltételhez köthető. Fontos számunkra az emberi, és lelki segítség. Hála ha cursillós kis és nagy közösségekben élhetünk, amelynek tagjai segíthetnek az életünk terheinek megoldásában. (Példaként Saul, Barnabás példáját említette az atya.) Feladatunk az apostolkodás a négy „B” módszerével cursillósok invitálása az Egyházba. Az Istenkereső emberek elfogadására, befogadására van szükség. A befogadásnál tárt karokkal kell fogadni, a másikat. Tudjuk kimondani: Isten hozott! Számunkra szentségi találkozásokra is szükség van. Az emberi segítség és kiscsoportos találkozók, a közösségi élmények fontosak az összetartásban, az összetartozásban. Egyházban megmaradásról, a szőlőtő és szőlővessző hasonlatára utalt az atya. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” János 15, 1-6., valamint Máté 20, 1-16. és 21. 33-46. Az előadás végén Imre atya hangsúlyozta: Gyümölcsöző lesz az életem az örök negyedik napon, ha hűséges vagyok Istenhez. Ha megvan a lelki békém a családban, törődöm a másikkal. Ha nemzeti szinten az élet igenlése él bennem és az élet gyarapodására törekszem. Ha lehetőségem van, olyan közösségben éljek, akiknek mindez fontos. Az előadásnak azok számára is volt mondanivalója, akik még nem vettek rész cursillón és csak érdeklődőként voltak jelen. Őket is ösztönözte arra, hogy legyen kedvük elmenni a cursillóra, és feltámadjon bennük az igény, hogy a cursillósok nagy családjához tartozzanak. Ezt követően Zsírosné Seres Judit grémiumi tagot, hallgathatták a résztvevők. Ő a, - „Sorsunk és küldetésünk van!” - gondolatok köré csoportosította mondanivalóját. Szent Pál évében, aki a cursillósok védőszentje, Egyházmegyénkben folyamatosan folynak tavasz óta az ulteyák. A kisvárdai, két hónapon belül, immár a 4-dik ultreya. Volt már Debrecenben, Mátészalkán és Napkoron is. Beszélt arról, hogy a cursillo lényegét tekintve, meghatározó módon katolikus mozgalom. Megtudhatta a hallgatóság, kik fogják össze az egész földkerekség cursillósait, hogy, európai szinten, országos szinten hogyan is működik a cursilló. Valamint Egyházmegyékben is a cursillós vezetők, papokból és világiakból állnak. A cursilló vezetője, Felföldi Lászó pasztorális helynök atya, valamint Linzenbold József esperes plébános atya, aki a világiak munkájának koordinálását végzi. Világiakból álló Öttagú Grémium segíti a cursilló működését, valamint koordinátorok segítenek az egymással való kapcsolat tartásában. A világban élő cursillósokat a Világtitkárság szolgálja. Magyarországon a cursillo ügyeiben az Országos Koordinációs Munkacsoportnak van összefogó szerepe. Minden egyházmegye tagja a munkacsoportnak. A Cursillo mozgalom lelki vezetője, Dr. Székely János püspök atya. Az Országos Koordinációs Munkaközösség munkájában, aktívan részt veszünk. Lezárásként megfogalmazta: „A cursillós közösségben szükségünk van egymásra. Krisztus számít ránk!” Majd József atya közös agapéra hívta a jelenlévőket, hiszen a lelki táplálék után jólesett a sok finom sütemény és üdítő. Itt lehetőség volt a kötetlen beszélgetésre. Ezt követően négy kiscsoport alakult az atyák és a munkatársak vezetésével. Imre atya által feltett kérdésre adtak a kiscsoportok tagjai választ.„Mennyire volt gyümölcsöző az életem, a cursilló elvégzése után?” A kiscsoportos beszélgetésben társaink elmondták, hogy cursilló után egyházközségeikben milyen aktív tagokká tudtak válni. Hogyan változott meg az életük. Abban a csoportban, amelyet én vezettem az egyéni bemutatkozások és gondolatok megosztása után nagy lelkesedéssel megbeszélésre került, hogy igény van az egységre, a közösségért tenni kell. Segíteni kell az Egyházat és a papok munkáját is. Különösen ezt a feladatot a jelenlévő férfiak is támogatták. Ráeszméltek, hogy az információkat tovább kell adni, és segíteni kell a másikat abban, hogy a másik is élni tudja az örök negyedik napot. Lelkesen mondták: Hazamegyek és szeretnék és akarok valamit tenni. Kiscsoportot szeretnék, mondták mások. Úgy legyen! Akkor ott abban a kis csoportban különös kegyelem volt a másokkal találkozni, és közösen lelkesedni. A cursillót újraélni és átgondolni. A másikat megismerni, a másikra rátalálni, a szíveket megdobogtatni. Szeretettel meghallgatni a másik ember történetét és azon elérzékenyülni. Közösen énekelni és imádkozni. Istenhez közelebb kerülni. Megfogalmaztuk magunkban, szeretnénk, akarjuk, és itt és most felajánljuk, hogy „Krisztus számíthat ránk!” Jó volt a kisvárdai ulteyán lenni. Vidáman távoztunk, hiszen legközelebb is van remény a találkozásra. De colores! Kisvárda, 2009.05.24. Zsírosné Seres Judit [ képek... ] 20 éves a magyarországi Cursillo
2009. április 25. A kereszténység tanfolyama: Egy hétvége, ahol barátként várnak, ahol olyannak szeretnek, amilyen vagy, ahol megpróbálhatod másként látni a világot, ahol megismered a szeretet, a türelem és a szolgálat világát, ahol barátokra találsz, ahol önmagadban és társaidban felfedezheted Jézus Krisztust, ahol megtapasztalhatod az egyház szeretetét, ahol segítenek megtalálni életcélodat, ahol felismerheted keresztény küldetésedet. Egy hétvége, aminek nem lesz vége! Az Esztergom-Budapest Egyházmegye cursillósai, Rébay Lajos védnöksége alatt ünnepségre hívta a magyarországi cursillósokat, 2009. április 25-én, szombaton. Hiszen 20 évvel ezelőtt indult el a Cursillo Mozgalom Magyarországon! Röviden, kronológiai sorrendben a cursilló magyarországi történetétéről: 1989. április 13-16. között volt az első férfi, és 1989. június 22-25. között volt az első női cursillo, mindkettő a Székesfehérvár melletti Iszkaszentgyörgyön elsősorban budapestiek részvételével. Néhány év alatt a szombathelyi, az egri, pécsi, Debrecen-nyiregyházi és a gyulafehérvári egyházmegyében is tartottak cursillot. Az első vezetők Josef García-Cascales CMF (Ő indította el a mozgalmat egyházmegyénkben), Halász Endre, Benkő Antal SJ, Herpy György, Beöthy Tamás SJ, Gaál Jenő SVD, Bóday Jenő SJ, Csókay Károly SJ, Takács Alajos, Morvay Imre, Felföldi László atyák voltak. Később a görög katolikus, a munkácsi, a kalocsai, a váci, a győri, veszprémi, kaposvári egyházmegyékben szerveződött meg a mozgalom. Máig itthon kb. 18.000 résztvevő volt jelen ezeken a hétvégéken. A meghívásnak eleget téve, tizennyolcan indultunk útnak Budapestre, a Debrecen Nyíregyházi Egyházmegye cursillósait képviselve. A nap forgatókönyve alapján gazdag programot kínáltak a budapesti szervezők. Az érkezők fogadása után, Beöthy Tamás SJ, atya és Rébay Lajos üdvözölte a megjelenteket. Beöthy Tamás atya, hangsúlyozta, hogy: „A keresztényeknek örömmel kell az Istent dicsérni.” Sajnos Josef García-Cascales CMF megbetegedett és a „Cursillo szerepe ma Európában, különleges szerepe az egyházban.” előadására nem került sor. De köszöntő és üdvözlő sorai, szavai eljutottak a résztvevőkhöz. Kiemelném Cascales egyik fontos gondolatát a sok közül: „A kereszténység örömét keresi a cursilló” Ezt követően Benkő Antal SJ, atya gazdag életéről hallhattunk, amelyben fontos szerepet kapott a cursilló. Az atya szerint a cursilló áttörő mozgalom. „A hideg szíveket megnyitja Jézus felé.” Valamint utalt az örök negyedik napra és ecsetelte: hogy a három nap után nehéz sokszor az örök negyedik nap folytatása. Dr. Székely János püspök atya: „A cursilló részvételének alakulása a lelkipásztori munkában”, előadásában a cursilló lényegéről beszélt. Hálát adott a cursillóért az elmúlt húsz évért, a nehézségekért, az örömökért. Beszédében megerősítve a jelenlévőket abban, hogy szükség van a cursillóban dolgozó munkatársak, papok munkájára. Amely sok áldozattal, sok-sok idő ráfordítással elkötelezettséggel jár. Amelyet csak nagy hittel, sok szeretettel lehet végezni. A munkatársak munkáját megköszönve: A cursilló három napját egy szüléshez hasonlította, amelyben a jelölteket a munkatársak szeretettel veszik körül és boldogok, hogy új életet adhatnak. Püspök atya szerint: „A cursilló lényege az Egyházon belül nem más, mint a kereszténység lényegének a megélése. Isten szeretetének titkába való bevezetés.” „Mit teszek a közéletben?”, Harrach Péter miniszter úr előadását, „a remény az öröm és a kötelesség” szavak köré építette. Miniszter úr szerint:
„A cursilló: öröm és aktivitás.” Rébay Lajos tanúságtételében megosztotta gondolatait, tapasztalatait, hogy 20 éves cursillistaként a munkahelyén mit tett, tesz. Vezető emberként hangsúlyozta, hogy keresztény országunkban, keresztény emberként, keresztény módon viselkedik a munkatársaival. Tárgyalásaiban, mindig úgy tekint partnereire:
„Mintha Krisztussal tárgyalnék.” Ezt követően az ország különböző pontjain élő cursillisták tettek tanúságot. Az elhangzottakból röviden ki mit is tartott fontosnak cursillósként:
„Hívott az Egyház!” "Az élet kenyere" Illyés Kinga színjátékát, Kolti Helga színművésznő szuggesztív előadásában csodálhattuk meg. A történet Árpád-házi Szent Erzsébet életéről adott hiteles képet. A színdarab az előadás olyan kérdéseket feszegetett, amely ma is aktuális: „Hogyan közelítsünk egy szent életéhez ma? Meg tudjuk-e érteni például ma az önként vállalt szegénységet? Lehet-e szenvedélyesen szeretni úgy, hogy mindenről, a legkedvesebbről, a legdrágábbról, a legféltettebbről is lemondjunk? El lehet egyáltalán hinni, hogy egy ember legfőbb vágya az, hogy leprások és kitaszítottak, a ma aids-eseinek és hajléktalanjainak testi-lelki gondozását vállalja? Különösen, ha ez a valaki magas rangú személy!? Erzsébet gazdag életútjának bizonyságtételei arról, hogyan is lehetne, sőt kellene élnünk teljes életet, az irgalmasság cselekedeteit gyakorolva és szeretetünket tettekre váltva. Erzsébet ugyanis tudta, hogy "Az elhivatottság csak a gyakorlati hitben, az élet kenyerében teljesedhet ki igazán. A hitben, mely az égbe néz, és a földön jár, amely nemcsak érez, de minden pillanatban cselekedni kész" (Prohászka Ottokár). Az előadást Szentmise követett, Spányi Antal megyéspüspök celebrálásával. A konccelebrálásban az egyházmegyékből érkezett papok is részt vettek. Egyházmegyénkből Linzenbold József kisvárdai plébános esperes atya, Juhász Imre újfehértói plébános atya valamint Kiss Tibor nyírtelki plébános atya. Püspök atya beszédének gondolatai zárták be a tartalmas sokszínű találkozót. Amelynek témája volt: „A kereszténység szerepe a magyarság jelen életkörülményei között: nyitottság, tanúságtevés, szegénység, szolidaritás, az élet védelme.”.
De colóres! Zsírosné Seres Judit
I. Országos Cursillós Ultreya Budapesten
A 2009. február 14-én megrendezett találkozónak a Budai Ciszterci Szent Imre-templom adott otthont. A találkozóra nemcsak Magyarország minden megyéspüspöke küldött üzenetet, hanem a nunciatúrán keresztül XVI. Benedek pápa is üdvözölte a rendezvényt, és áldását adta a résztvevőkre. A Szentatya így írt: "Az Egyház életében mindig fontos szerepet töltöttek be a mozgalmak, amelyek új lendületet hoztak az Egyház életébe, segítenek és segítettek megtalálni, megélni a hitünket, vagy éppen felfrissülni benne. Magyarországon a Cursillo húsz évvel ezelőtt indult el. A jubileumi év alkalmából Benedek pápa Szent Pálnak, a Cursillo védőszentjének közbenjárását kérve szívesen küldi apostoli áldását a magyarországi Mozgalomra és az első Országos Ultreya résztvevőire." Az ultreyán körülbelül ezren vettek részt, határokon innen és túlról. A szentmisén Beer Miklós váci megyéspüspök mondott beszédet. A szentmise után tanúságtételek következtek. Elsőként Beöthy Tamás beszélt saját meghívásáról, majd Könnyid István és Andrea mondta el kapcsolatuk történetét, szót ejtve a cursillo utáni eljegyzésről és a szentségi házasságról. Mészáros Gabriella elmondta, reformátusként mit jelentett számára, hogy férjével végezte el a cursillót. Egy másik református tanúságtételre is sor került, amelyet Kelemen János mondott, végül egy roma házaspár beszélt a cursillos erőpróbáról és arról, hogyan segítette életük alakulását. A tanúságtételek után agapé volt a templomban és környékén, végül Székely János püspök tartott előadást. A találkozó a Te Deum eléneklésével ért véget, majd a cursillisták hazaindultak, hogy mindenkinek elvigyék az ultreya örömét. Az ultreyáról bővebb beszámoló, képek és a beszédek szövegei itt találhatók. (Magyar Kurír) |
Látogatók száma: 13057 |
Készítette: Stoni |