Ma született a Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus

Újra ünneplőbe öltöztettük a szívünket, s a lelkünket karácsony éjszakáján, Jézus születésének napján.

Az éjféli szentmise evangéliumát Szent Lukács könyvéből hallhattuk:

„Azokban a napokban Augusztusz császár elrendelte, hogy írják össze a földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria kormányzója Kirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják.

Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid városába, a judeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével, Máriával, aki gyermeket várt.

Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.

A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszerre csak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek.

Az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve.”

Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték:

Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!”

A gyermeket váró Máriát és Józsefet azon az éjszakán senki nem fogadta be. Vajon, mi, a mai élethelyzetünkben befogadnánk-e őket? – tette fel mindannyiunknak a kérdést plébános atya.

Igen! De, hogyan történhet meg ez? Milyen élethelyzetekben fogadjuk be a hozzánk érkező Jézust?

Befogadta Őt az, aki az adventi időszakban olvasta az Írásokat (a Bibliában) és várakozott a találkozásra Jézussal.

Befogadta Őt az, aki – mint ahogy Mária és József elmentek az összeírás miatt a júdeai Betlehembe – a népszámlálás alkalmával megvallotta katolikus hitét.

Befogadja Őt ma is az, aki elfogadja Isten ajándékát a gyermekeket.

Befogadja Őt az, aki ápolja és gondozza az időseket, betegeket, bennük a segítségre szoruló Gyermeket látva.

Befogadja Őt az, aki óvja testét, egészségét, mert teste -mint Máriáé- Isten szent temploma.

Ó, Üdvözítő, ne feledd, hogy szűz Anyától testedet

magadra öltve közülünk, egy lettél egykor mivelünk.

Így tanítja ez a nap, mely minden évben visszatér:

az Atya küldött el közénk, a világ üdvösségeként.

Őt áldja ég, föld, tengerek, mindaz, mi bennük létezik,

jöttöd szerzőjét áldva most dicsérő dalban zengenek.

Mi is, kiknek kicsorduló szent véred adott életet,

ma születésed ünnepén új dallal hódolunk neked.

Jézus, magasztal énekünk, ki Szűztől születtél nekünk: