Városi ökumenikus keresztút
“Legyen meg a Te akaratod!”
Városi Ökumenikus keresztúton vettünk részt 2023. április 4-én a történelmi egyházak képviselőivel és Kisvárda város híveivel.
Gondolatban elkísértük Jézust azon a fájdalmas keresztúton, melyet értünk vállalt, érted, értem, mindnyájunkért.
Urunk Jézus te azt mondtad: „Aki tanítványom akar lenni, vegye fel keresztjét mindennap, és úgy kövessen engem!” Mi most – közösen – a nyomdokaidba akarunk lépni, és lélekben követni akarunk Téged keresztutadon. Nyisd meg szemünket, hogy lássuk, ihlesd meg szívünket, hogy jól megértsük, milyen nagy szeretettel voltál irántunk!
Atyaistennek mindenhatósága, gyámolítsd gyöngeségeinket, szabadíts meg minket nyomorúságunk mélyéből.
Fiúistennek bölcsessége, vezéreld gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket! Szentlélekisten szeretete légy lelkünk minden ténykedésének kezdője, hogy isteni tetszésednek mindig megfelelhessünk!
Dicsőséges és teljes Szentháromság! Áldd meg vezeklésünket, imádságunkat, hogy minél teljesebb részünk legyen a megváltás kegyelmében, és hogy eljuthassunk hozzád Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
1. állomás – Jézust halálra ítélik
Hosszan tűrő Urunk, Jézus Krisztus! Te önként vetted vállaidra a nehéz keresztet a mennyei Atya iránti engedelmességgel, mert annyira szeretsz bennünket. Taníts meg minket is, mindenben engedelmeskedni, szeretni, és teljesíteni a mennyei Atya akaratát. Irántad való szeretetből legyünk képesek mindig zúgolódás nélkül elfogadni a megpróbáltatásokat, megoldani a ránk háruló nehéz feladatokat. Családjainkban, mint szülők gyermekeinkért vállalt feladataink teljesítésében hozzád hasonlóan Isten akarata szerint cselekedjünk, mint gyermekek elfogadjuk szüleink tanácsát, segítségét, gondoskodó szeretetét, és engedelmességgel forduljunk egymáshoz. Munkákban elöljáróink tanácsát, irányítását Krisztusi módon elfogadjuk, és teljesítsük. Ezzel követni akarunk téged és némi elégtételt akarunk adni Istennek elkövetett mulasztásainkért, engedetlenségeinkért, bűneinkért. Ámen.
2. állomás – Jézus magára veszi a keresztet
Megostorozott, megalázott, megszégyenített Királyunk, Jézus Krisztus! Azok az arcul ütések olyanok, mintha mi kaptuk volna. Azok a korbácsütések olyanok, mintha a mi hátunkon csattantak volna. Átérezzük az emberi gyarlóság teljességét, hiszen Pilátus, kinek kezére, ítéletére átadattál jól látta ugyan ártatlanságodat, mégis kiszolgáltatott az emberi gonosz indulatnak. Elszenvedted Barabás bűnének büntetését, és magadra vetted a mi bűneiket. Fájdalmas szívvel indulunk lélek szerint azon az úton, melyen te végig jártál, hogy nekünk életet és üdvösséget szerezz. Szentlélek Úristen nyisd meg a szemünket ennek meglátására, fülünket ennek meghallására, és adj számunkra őszinte bűnbánatot! Ámen
3. állomás – Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
Leroskadtál a kereszt súlya alatt, tekints irgalmasan bűnbocsánatért esedező népedre. A Te mindenható akaratod tartja fenn az egész világot, s Te mégis porba roskadtál a mi bűneink miatt. Csak Te, a mindentudó Isten ismered a bűn végtelen gonoszságát és utálatosságát. Kérünk, taníts meg minket annak felismerésére, hogy a legnagyobb szerencsétlenség, ami velünk történhet: a bűn.
Segíts bennünket, hogy botlásainkat őszintén megbánjuk! Kegyelmeddel értesd meg velünk, hogy az esés nem a véget jelenti, hanem ott Téged keressünk, és veled álljunk föl a bűneinkből, mert győzni kell az esések és a bűnök fölött.
Te, a bűntelen, a végtelenül igaz és szent, kit lenyomtak bűneink, felálltál esésedből és tovább vitted kereszted. A Te példaadásod lebegjen mindig szemünk előtt, ha bűneink miatt a porba hullunk. Irgalmaz nekünk bűnök miatt botladozó, eleső embereknek!
4. állomás – Jézus találkozik édes
Elhagyatott Jézus, serkents és lelkesíts bennünket arra, hogy szükségben lévő embertestvéreinknek kéretlenül is segítségére siessünk. Hiszen neked tesszük azt, amit egynek a legkisebbek közül cselekszünk. Segíts bennünket, hogy csak tebenned bízzunk, hogy teljesen átadjuk magunkat a te szeretetednek. Akkor is, ha elhagynak bennünket azok, akiknek támogatására joggal számítunk. Sőt még akkor is, ha azok részéről ér bennünket hálátlanság, akikkel jót tettünk. Életünk minden napján, mindent neked, és érted akarunk tenni.
5. állomás – Cirenei Simon segít Jézusnak
Megváltó Istenünk, szabadító Urunk! Köszönjük Néked mindazokat, akik megváltó Urunk földi útjának segítői és áldást jelentő oltalmazói voltak. Köszönjük, hogy nagy elhagyatottságában, a kereszt felé menő úton is ott voltak imádságos szeretettel és a lehetőségek határán belüli segítséggel azok a hitre jutott szent asszonyok is. Köszönjük az örök példát, amit a kereszten szenvedő Úr a fiúi szeretetnek és az édesanyai gondoskodásnak a példájává tettél. Hogy sem övéi számára, sem mások számára nem volt közömbös, hogy milyen az emberi sorsuk. Taníts minket is ezzel a gondoskodó szeretettel élni szülőségünket, gyermekségünket. S minden élethelyzetünkben hívő szívvel és lélekkel elmondanunk: legyen meg a te akaratod. Ámen.
6. állomás – Veronika kendőjével törli Jézus arcát
Szenvedő Jézusunk, Te, aki vértől, verejtéktől és az út porától szennyes arcodat odatartottad a tapintatos szeretetnek, értesd meg velünk, hogy a szeretetet és irgalmat nem csak adni kell, de el kell tudni fogadni is. Igen, Uram, alázatra tanítasz most is. A legkiszolgáltatottabb állapotodban is bennünket nevelsz. Segíts nekünk, hogy mi is Veronikához hasonlóan felismerjük azokat az embereket, akiken segíteni kell, és azokat a helyzeteket, amikor segíthetünk.
„Ecce homo! Íme az ember!” – mondta Pilátus a tömegnek, miközben megkorbácsolt testedet, leköpdösött arcodat és tövissel koronázott fejedet láthatta, s nem volt benne részvét. Segíts nekünk, hogy ne érzéstelenül tekintsük rád, hanem igaz imádattal és érzülettel. Kegyelmedet kérjük, hogy olyan életet élhessünk, melynek végén láthatjuk dicsőséges arcodat az örökkévalóságon át.
7. állomás – Jézus másodszor esik el
Megváltó Urunk, Krisztusunk! Te a menny dicsőségér cserélted fel a földi élet nyomorúságával, hogy a bűnbe esett emberen könyörülj. Vállaltad azt a szegénységet, hogy „a rókáknak barlangjuk van, az égi madaraknak fészkük, de az ember Fiának nincs fejét hova lehajtania”. Köszönjük, hogy a szolgáló szeretet útján járva minket is erre tanítasz. Adj hit által elkötelezett szülőket, gyermekeket. Adj népünknek, nemzetünknek szerető vezetőket. A Szentlélek ereje által segíts, hogy áldozatos életünk áldássá legyen mások számára. Mennyei atyánk! Te légy botladozóknak segítője, megfáradtaknak gyámola, elesetteknek felsegítője. Jézus Krisztus nevében hallgasd meg imádságunkat. Ámen.
8. állomás – Jézus szól a síró asszonyokhoz
Értünk szenvedő Jézus értesd meg velünk és minden emberrel, hogy az igazi tragédia a szív vaksága és keménysége. Bizony milyen sokszor beleesünk abba a hibába, hogy elkezdjük magunkat sajnáltatni, s nem igazán tudatosítjuk magunkban, hogy minden szenvedést, halált a föltámadás követ, minden elválást a viszonttalálkozás.
Láttasd meg velünk, hogy a győzelem ott kezdődik, amikor másokat kezdünk el vigasztalni, miközben mi magunk is vigaszra szorulnánk. Ne engedd, hogy az önsajnálkozás hatalmába kerítsen minket, hiszen Te adsz példát arra, hogy Isten erejét keressük, mert csak az győzi le a világot.
Adj bátor szívet és erős akaratot, hogy életünk minden pillanatában bátran vállaljunk szolidaritást az igazságtalanul megrágalmazott, megcsúfolt, elitélt emberekkel, hiszen az ő szenvedésükben a Te szenvedésed van jelen. Szenvedő Jézus, segíts, hogy sírásunk, könnyeink bűnbánó szívünkben foganjanak, és mindig őszinték legyenek.
9. állomás – Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
Megbocsátó Jézusom! Most Már harmadszor estél el a kereszt szörnyű terhe alatt. Minden erőd elhagyott. Bűneink meggyötört áldozataként tehetetlenül fekszel az Út porába. Íme harmadszor kívánod lelkembe harsogni, nincs rossz, nincs szerencsétlenség, nincs siratni való csapás, csak egyedül a bűn. És jaj annak, aki a bűnben megátalkodik
Urunk vésd ezt jól a lelkünkbe! Jobb lett volna meg sem születnie annak, aki végérvényesen a bűn rabságába esik. Taníts meg minket végleg utálni és gyűlölni a bűnt, segíts bennünket, hogy fölkeljünk bűneinkből. Adj erőt akaratunknak, hogy hibáinkba soha többé vissza ne essünk. Ments meg minket a bűnben való megátalkodottságtól!
10. állomás – Jézust megfosztják ruháitól
Megváltó Urunk, Jézus Krisztus! Köszönjük Neked, hogy bár Tőled még azt is elvették, ami jog szerint a tiéd volt, és emberi tisztességedet szolgálta, Te ruházol fel bennünket a hitre jutott ember ruházatával. Segíts, hogy megfogadjuk az apostol tanácsát: „Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, És felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliumának készségével; Mindezekhez fölvevén a hitnek pajzsát, a mellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok. Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde: Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által” Egykor pedig Te öltöztess fel bennünket a mennyei szentek fehér ruhájába.
11. állomás – Jézust keresztre feszítik
Végtelenül szerető Jézus! Íme, áldozattá lettél értünk a kereszt oltárán! Odaszegezték kezedet, lábadat, látványosság lettél. Csodálatos a Te szereteted. Nem a szegek tartanak a kereszten, hanem a hozzánk való irgalmad. Ily szeretetre taníts meg minket is Urunk! Tudjunk úgy szeretni, hogy soha többé fájdalmat ne okozzunk! Erősíts bennünket, hogy életünk minden szenvedését irántad való szeretetből örömmel és alázattal mindhalálig elviseljük!
Átok fáján függő Jézusom, tárd ki sebeidet erre az érzéketlen világra, hagyj örök nyomot az emberi szívekben!
Urunk, vonj minket magadhoz! Ha megszögezünk is, ha bénítjuk is a bennünk való munkálkodásodat, Te bilincselt lábakkal is eljöhetsz hozzánk, Te, átszögezet kezeddel is gyógyíthatod beteg lelkünket! Ments meg minket, üdvözíts minket és az egész világot!
12. állomás – Jézus meghal a kereszten
Üdvözítő Jézusunk, Kimondtad utolsó szavadat: Beteljesedett! Ekkor lelked elhagyta meggyötört testedet, meghaltál értünk. Halálod értesse meg velünk, hogy mi is, és ebben a világban minden mulandó. Az öröm és a fájdalom is. Egyikhez se kössük a lelkünket. Életünk legnagyobb öröme az legyen, hogy neked élhetünk és téged szerethetünk. Egyetlen fájdalmunk pedig csal az legyen, ha téged valaha is megbántottunk. Segíts bennünket örömben és bánatban egyaránt úgy élni, hogy mindnyájan kezedbe ajánlhassuk lelkünket, ha életünket akaratod tetszése szerint végig éltük.
13. állomás – Jézust leveszik a keresztről
Mennyei Édes Atyánk! Köszönjük, hogy mindig voltak engedelmes, hitben járó eszközeid, akik a jót, az igazat, az emberséget, a tisztességet képviselték e földön. Köszönjük, hogy a megalázott, meggyalázott, keserves kínhalállal kiszenvedett Urunkat, Jézus Krisztust is voltak, akik gondjaikba vegyék, hogy méltó módon adjanak végtisztességet összetört testének. Legyen áldott mindazok emlékezete, akik e példa nyomán járva végezték és végzik kegyelet teljes szolgálatukat, amikor szeretteik körében élik át az ítélet szavát. „Por vagy te és ismét porrá leszel”. De köszönjük, hogy a tisztességes temetés után nem látott rothadást Urunk teste. Hogy ebben a hitben temethetjük el mi is halottainkat. Részeltess minket is abban az áldásban, amit Egyszülött Fiad drága véren szerzett számunkra. Az Ő nevében kérünk, hallgasd meg imádságunkat.
14. állomás – Jézust a sírba helyezik
Győzedelmes Jézus! Megkínzott és halálra gyötrött tested már a sír békéjében pihen, és várja dicsőséges föltámadásod pillanatát. Engedd, Urunk, hogy a rideg sír helyett lelkünket ajánlhassuk neked hajlékul. Értünk haltál meg. A mi váltságunkért adtad oda magadat. Segíts, hogy tudjunk meghalni magunknak, és csak neked éljünk! Jöjj hozzánk az Élet kenyerében, és meredj velünk mindig boldogító közösségben, mint dicsőséges föltámadásunk záloga! Föltámadásod által a te sírod dicsőséges lett. Tedd a mi lelkünket is dicsőségessé testünk feltámadásában!
Befejezés
Urunk, Megváltónk! Bocsáss el most bennünket áldásoddal szenvedésed színhelyéről. Vissza kell térnünk a köznapi életünkbe. Ezen az úton megtanítottál arra, hogy fájdalmunk nem robotmunka, amely miatt kétségbe kellene esnünk. Keserű, de biztos, hogy üdvösségünket munkáljuk vele. Megtanítottál arra, hogy hogyan hordozzuk keresztünket; az Atya iránti bizalommal és szeretettel. Arra is oktattál, hogyan győzhetem le; ha szeretettel áldozatul hozom másokért.
Mélyen szívünkbe írjuk ezt a szent igazságot, hogy soha el ne felejtsük. Keresztáldozatod érdeméből megerősítetted lelkünket, hogy minden sötétségből, amelyen e siralom völgyében áthaladunk, a húsvét fényének egy sugara világít ránk és vezet el feléd. Elevenítsd fel bennünk különösen akkor, ha szükségünk van rá: a szorongások, szenvedések órájában.
El kell fogadnunk azt a tényt, hogy sokkal nehezebb huzamosabb ideig tűrni a könnyű szenvedés egyhangúságát, mint a heves fájdalom gyorsan enyhülő rohamát. Saját szegénységünk az, amit nehéz elviselni, hogy mindinkább semminek látszunk, hogy önmagunknak nagyrabecsülését elveszítjük. Adja időt nekünk, hogy megértsük, hogy addig nem tudunk jól szenvedni, amíg nem Krisztust látjuk mindenben és mindenkiben – a szenvedésben is, és azok szeretetében, kik segítenek a szenvedésben.
Mennyei Atyánk! Imádságos keresztútjárásunk végén kérünk, hogy mindig újra meghaljunk a bűnnek, eltemessük életünket Krisztussal együtt benned! Amikor azonban Krisztus újra eljön, mi is megjelenhessünk, hogy osztozzunk dicsőségében, aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen
Kisvárda, 2023. április 4.
Fotó: Koszta Mariann
sajtófelelős