Elsőáldozás – 2023
Üdvözölt Légy kedves ünnep
Tiszta szívek ünnepe!
Ragyogjon be fehér fényed
Szívünk – lelkünk mélyébe.
Szívemben különleges helyet foglal el Szentháromság vasárnapja, hiszen ezen a napon a hófehérbe öltözött templomba, hófehér ruhában járulnak az első szentáldozásukhoz gyermekeink. József atya, Péter atya, mi hitoktatók a szülőkkel karöltve éveken át vezetgetjük, terelgetjük őket a hit útján, míg végre elérkezik a NAP, amikor életükben először találkozhatnak az Oltáriszentségben jelen való Jézussal. Immár második fiam érkezett 18 kis társával együtt hitéletének eme jelentős állomáshoz.
A hosszú út tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor csöppségeinkkel a karunkon beléptünk a római katolikus templomba és József atya a keresztség által Isten gyermekévé tette őket. Mi szülők kaptuk a feladatot, hogy ezen az úton tartsuk a fiatalokat. Nem könnyű feladat! Fontos, hogy jó példával járjunk előttük. Fogjuk a kezüket, együtt vegyünk részt szentmisén, együtt kulcsoljuk imára kezünket, erősítsük bennük a Jóisten szeretetét.
Keresztény életünk középpontjában van az Úrral való találkozás, ami a kenyér és a bor magunkhoz vételében valósul meg. Erre a találkozásra együtt készültünk fel, hiszen, akit szeretnénk magunkba fogadni, őt szeretnénk meg is ismerni. A „szent találkozásra” az iskolai hittanon Angéla, Csilla, Erzsike, Irénke és Timi nénivel készültek, illetve szombatonként József atya és Péter atya szilárdította meg ismereteiket.
Szombat reggel csemetéink útja a komoly felkészülés után elérkezett az első szentgyónás pillanatához. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy ezekben a pillanatokban is ott lehetek velük. Zavartan néztek rám: „ Jaj elfelejtettem mindent” …Hogy is kezdődik a gyónás szövege?”… „Izgulok”…néhány perc múlva az izgalmakat felváltotta az angyali mosoly…
„ Milyen tiszta lettem”… „ Olyan, mintha nem is én lennék” „Igazad volt tanár néni, mintha lebegnék” . Az első gyónás végeztével a kis papírra leírt bűnöket elégettük, így kézzel foghatóvá vált számukra, hogy a bűneik, melyeket letettek az Úr elé, úgy váltak semmisé, ahogyan a papír hamuvá.
Szentháromság vasárnapján pedig elérkezett az ÜNNEP…Az első szentáldozás nem csak az család csodálatos ünnepe, hanem az egyházközségé is. Milyen büszkén álltak a széksorok között a szülők, nagyszülők, közeli és távoli rokonok. Nyakukba kerültek az egyházközség ajándékaként a kis keresztek és vasárnap délután három órakor harangszóra indult utunk az első igazán személyes találkozás felé, hiszen az első szentáldozás tulajdonképpen nem más, mint az első találkozás szentsége az Eucharisztiában jelen lévő Jézussal. Mosolygós arcocskák, hófehér ruhában, rózsákkal a kezükben lépdeltek utánam a szülők büszke tekintete előtt az oltár felé. Vezettem őket, lassan haladva, kezükben a hófehér rózsaszál, melyet letérdelve helyeztünk az oltár elé.
„Olyan kedves ez az ünnep; Elsőáldozás!
Az életben most a nagy találkozás.
Először tér be a szívetekbe az Isten, hogy oda örömet, boldogságot vigyen.”
A köszöntők és szép versek után József atya életre szóló útmutatásait hallgattuk. Néztem a tekintetüket, láttam, hogy hogyan hatoltak szívükig a mondatok. A keresztségi fogadalom után József atya kiszolgáltatta számukra Jézus Szent Testét és Vérét, az Oltáriszentséget. A szülők gondoskodó szeretete, a hitoktatók törődése és József atya bátorító szavai tovább vitték őket a hit útján. Megélhették ezt a bensőséges találkozást és most már minden szentmise alkalmával rendszeresen is találkozhatnak Jézussal.
„Beteljesült vágyunk, amire készültünk
Szívünkbe jött Jézus, a mi nagy Vendégünk.”
A szentmise után a gyermekeinket hosszú-hosszú hagyományaink szerint egy kis szeretetvendégség (finom kakaó és kalács) várta a plébánián.
Ki látott ilyen lakomát még? Ki ízlelt ilyen kenyeret?
Fiúk, lányok! – drágább ajándék ennél a földön nem lehet.
Szívből imádkozunk elsőáldozóinkért és szüleikért, hogy a hit útján tovább haladjanak és néhány év múlva a következő állomáson is találkozzunk és tudjunk közösen, együtt ünnepelni.
Szent Atyánk, Örökkévaló Istenünk, Akitől minden békesség és jó származik! Te adtad gyermekeimet, hogy a Te szent akaratod szerint neveljem. Hálát adok Neked, és áldom szent Nevedet! Add, Uram, hogy jól nevelhessem gyermekeimet, adj türelmet és bölcsességet, hogy mindig szelíd és példaadó legyek. Könyörgök Hozzád, hogy őrizd meg őket a Te jóságodban életük végéig, szenteld meg őket a Te igazságoddal és a Te neved szenteltessék meg bennük. Uram, világosítsd meg őket a Te bölcsességed fényével, hogy teljes lelkükkel és teljes elméjükkel szeressenek Téged. Hintsd meg őket a Te kegyelmed harmatával, hogy gazdagodjanak erényekben és szentségben, és növekedjenek a Te jóakaratodban és az istenfélő emberek szeretetében. Ámen
Votykuné Aradi Angéla
édesanya, hittanár
————————-
Fotó:
Szabó Sándor
